Bajban lehet a magyar nyugdíjrendszer

Magyarország egyik legégetőbb problémája a nyugdíjhelyzet. A felosztó-kiróvó rendszer által 2030-2035 környékén kényszerhelyzetbe fog kerülni az állam. A mostani átlag 60%-os nyugdíj mértéke az elöregedő társadalom miatt csökkenhet, illetve a nyugdíj korhatár is kitolásra kerülhet. Jelenleg 2 dolgozó ember lát el 1 nyugdíjast, míg tökéletesen látható a korfa alapján, hogy 10-15 év múlva 1 dolgozó fog ellátni 2 nyugdíjast.  Ez ahhoz is vezethet, hogy akár a felére is csökkenhet a mai nyugdíj mértéke. Illetve 70 év fölé is nőhet a korhatár. A tömeges KATA adózású vállalkozók által egy olyan nagyobb társadalmi réteg jelent meg, aki gyakorlatilag máról-holnapra fog élni nyugdíjasként, ha nem tesz a jövője érdekében. Rengeteg dolgozó ember minimálbérre van bejelentve, amely természetesen a nyugdíjas kor elérésekor fog visszaütni. Hiszen a nyugdíj számításakor a hivatalos bevétel és a ledolgozott évek száma határozza meg, hogy mire számíthatunk.

Mitől függ az öregségi nyugdíj mértéke?

Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képző netto átlagkereset összegétől függ.

Tehát a nyugdíj függ attól, hogy:

• Mennyi ideig dolgoztál? (hány évet)
• Mekkora igazolt, bejelentett jövedelmed volt, ami után megfizetted a járulékot?

Mi számít bele a szolgálati időbe?

• Azon időszak amire a nyugdíjjárulékot megfizették (bejelentett munkavégzés)
• Ápolási díj, gyermeknevelési támogatás, valamint a gyermekgondozást segítő ellátás, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, amennyiben fizettek utána nyugdíjjárulékot.
• Katonai (polgári) szolgálatban eltöltött idő. 
• Táppénz folyósításának az időtartama
• Álláskeresési támogatás folyósításának az időtartama
• 1998. január 1-je előtti tanulmányi időszak (csak nappali tagozat)

Mi nem számít bele a szolgálati időbe?

• Egyéni- és társas vállalkozás, őstermelői tevékenység
• Az az időszak, amelyre nyugdíjjárulék tartozása van.
• Fizetés nélküli szabadság
• Előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés ideje

Kinek lehet félnivalója?

• Aki kevés szolgálati évvel tud hivatalosan elszámol.
• Egyszerűsített foglalkoztatott
• KATA adózó vállalkozó (kb 400.000 fő!)
• Nem bejelentett dolgozó
• Aki alacsony bérre van bejelentve: Minimálbéres dolgozók (1.100.000 fő!)

Mire számíthat ma egy átlagbéres?

• Bruttó bér mértéke: 401.000 Ft
• Nettó bér mértéke: 267.000 Ft (ez alapján számítjuk a nyugdíjat)
• Szolgálati év: 40 év
• Beszámított év: 40 év
• Várható nyugdíj ma: 213.600 Ft
• Kieső jövedelem mértéke nyugdíjasként: 53.400 Ft

Mire számíthat ma egy minimálbéres?

• Bruttó bér mértéke: 161.000 Ft
• Nettó bér mértéke: 107.000 Ft (ez alapján számítjuk a nyugdíjat)
• Szolgálati év: 40 év
• Beszámított év: 40 év
• Várható nyugdíj ma: 85.600 Ft
• Kieső jövedelem mértéke nyugdíjasként: 21.400 Ft

Mire számíthat ma egy KATA adóalany?

• Bruttó bér mértéke: 102.000 Ft 
• Nettó bér mértéke: 67.800 Ft (ez alapján számítjuk a nyugdíjat)
• Szolgálati év: 40 év
•  Beszámított év: 25 év (mivel a mértéke a minimálbér alatti törvényileg, így az évek száma arányosításra kerül)
• Várható nyugdíj ma: 42.700 Ft
• Minimum kieső jövedelem mértéke nyugdíjasként: 25.100 Ft
• Ha maximalizálva van a KATA bevétel: 12.000.000-600.000=11.400.000/12=960.000-42.700=917.300 Ft hiány!!!!

Milyen lehetőségek vannak?

Adójóváírással járó szerződések

Ma Magyarországon 3 olyan nyugdíjcélú szerződés van, amely adójóváírással jár. Mit is jelent ez pontosan? 2014-től az állam kedvezménnyel támogatja az előtakarékosságot. Egy egyszerű példával élve 1000 Ft befizetésre 200 Ft jóváírással támogatja az öngondoskodást. tehát 20% adójóváírással támogatja a megtakarítást abban az esetben, ha az nyugdíjcélú. Ezt a jóváírást a személyi jövedelemadóból érvényesíthetjük a szerződésünkön, amit adóbevalláskor a könyvelőnknek kell jelezni. Tehát azon emberek, akik rendelkeznek ilyen adóval tökéletesen meg tudják alapozni a jövőjüket.

Milyen problémás helyzetek lehetnek és milyen megoldások vannak?

• KATA adózó az ügyfél – nem rendelkezik SZJA-val, tehát biztosított lehet az ügyfél de a szerződőnek mindenképp SZJA fizetőnek kell lennie
• Az ügyfél vállalkozó, de van lakáskiadásból vagy egyéb tevékenységéből SZJA-ja – Természetesen a befizetett SZJA-ból tudja érvényesíteni a jóváírást
• Egyszerűsített foglalkoztatás esetén nincs SZJA befizetés, így biztosított lehet de a szerződőnek SZJA fizetőnek kell lennie.
• Családi adókedvezményt teljesen kihasználja az ügyfél – Mivel nincs miből jóváírni, ezért más szerződőt kell választani, lehet ő a biztosított

Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP)

Az Önkéntes Nyudíjpénztár egy olyan megtakarítás, melynél az ügyfél egy pénztárhoz fizet be önkéntes jelleggel. Ennél a típusú szerződésnél az ügyfél 20% adójóváírást kap a befizetéseire, melynek a mértéke éves szinten 150.000 Ft/év lehet maximum, így 750.000 Ft/év az éves befizetési plafon aminél maximalizálható ez a szerződés. Jellemzően munkáltatók kötik ezt a szerződést, hiszen ennek az adózása kedvező és így segíteni tudják a munkatársuk jövőjét. Azonban mivel a befizetés önkéntes jellegű, ezért amikor munkahelyváltás történik a befizetés megszűnik. Amennyiben valaki ilyen jellegű szerződést köt tapasztalataim alapján az önkéntességi jelleg miatt több esetben sem fizeti havi szinten. 10 év után a befizetés után járó hozam 100%-osan hozzáférhető. A hozam kivétel után 3 évente ez megismételhető egészen addig, amíg az ügyfél nyugdíjba nem megy. Ennél a szerződésnél a mindenkori nyugdíjkorhatár elérése esetén van kifizetés, így amennyiben a nyugdíjkorhatár emelkedik, abban az esetben az ügyfél később jut a megtakarított pénzéhez.

Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

Ez a megtakarítási forma hasonlít egy értékpapír számlához, itt az ügyfél kezeli a befektetéseit. Így ennek a megértéséhez komoly szakértelemre van szükség. Folyamatos menedzselést igényel ez a szerződés. Amennyiben nincs folyamatosan kezelve ez a számla napról-napra, abban az esetben sajnos könnyen negatív hozamot érhetünk el. Itt nincs havi fix díj, amivel fizetni kell ezt a szerződést. Az ügyfél annyi pénzzel fizeti és olyan gyakorisággal, ahogy szeretné, így nincs kötelezve a folyamatos díjfizetésre. Ezen megtakarítási formánál az éves adójóváírás maximum mértéke 100.000 Ft/év, így évi 500.000 Ft befizetése esetén érhetjük el a maximumot. Csak abban az esetben ajánlom, ha ezt a szerződést profi szakember kezeli napi szintű rendszerességgel.

Nyugdíjbiztosítás